Újabb csúcs...

A tegnapi pihenő után ma ismét megmérettettem magam.

A mai nap egy kicsit hamarabb jöttem el a munkahelyről, gondoltam ez egy jó alkalom, hogy kimenjek futni. A meleg miatt nem akartam korán menni, ezért egy picit lepihentem, ami alvásba torkollott. Fél négy után sikerült föleszmélnem és már pakoltam is össze, hogy mehessek futni.

Így olyan 4 óra után ki is értem a pályára, egy kis bemelegítés és indultak a körök. Nem tudtam mennyit fogok futni, de már az elején éreztem, hogy jól fog menni a dolog. Amiért hamarabb eljöttem a melóból, kolléganőm mondta, hogy „ezért fussál vagy 40 kört”.

Jelenteném, hogy a teljesített körök száma kereken 40, azaz a mai futásom eredménye: 16km!!!

Ideje: 1óra 34perc 7másodperc, átlag kb. 11perc 45másodperces 5-ös körök. Egy kicsit lassabb, mint múltkor, de azért a táv is hosszabb volt.

Nagyon boldog vagyok és nagyon fáradt. De sikerült ismételten legyőznöm saját magam.

Nem tudom, hogy mi lesz a továbbiakban, sajnos egy vérhólyag lett a jobb lábam középső lábúján a köröm alatt. Nem merem kiszúrni, mert csak fájdalom lesz utána egy darabig.

Kellene már vennem egy igazi futócipőt, de sajnos ez még várat magára. Na, majd látom, most semmiképpen nem akarom abbahagyni ezt a dolgot, hiszen még messze a végcél. Remélem mihamarabb elmúlik a hólyag és újra 100%-os lehetek. Következő tervezett futás május 1. Majd meglátjuk mi lesz.

"1 nap nem elég arra, hogy elérd az álomalakot.

Viszont 1 nap alatt nem is veszítheted el, ha már elérted!"

Lazítás...

Tegnap nem futottam sokat, 10 kör ment le, vagyis 4km.

Nem volt célom az újabb csúcs elérése, bár azt hittem egy kicsivel többet tudok majd teljesíteni. Hozzáteszem, hogy nagyon meleg volt, és ez egy kicsit hozzá is járult az egészhez. Most már tudom, hogy jobban fel kell erre a forróságra készülni.

Szóval tényleg egy kis laza 10 kör volt. Nem is akartam teljesen elfáradni, mert este legénybúcsúba voltam hivatalos. Nagyon jó volt, volt sok feladat, meg azért az alkoholfogyasztás sem volt elhanyagolható. Azért sikerült túlélni az estét, bár az elbúcsúztatott legénnyel még nem beszéltem.

Minden esetre jól esett egy kicsit ellazulni és kikapcsolódni. Most még nagyobb lendülettel lehet folytatni a kitűzött cél felé vezető utat.

Mai nap pihenés, elmegyünk anyához, utána pedig apához is.

Holnap délután pedig újra irány a pálya!

Nincs lehetetlen...

Nos, csütörtökön a blogom megírását követően, ki is mentem futni.

Nem mértem időt és nem volt meghatározva, hogy mennyit is fussak. Gondoltam majd alakul. Ami nagyon pozitív volt, hogy egyre többen járnak ki futni és ezt jó látni. Rajtam kívül még vagy 7-8 emberrel találkoztam. Biztatnék mindenkit, hogy csatlakozzon a futók népes táborához.

Visszatérve a futásomra, nagyon jól éreztem magam közben és tényleg öröm volt számomra ez a futás. De nem kerülgetem a dolgot, hatalmas büszkeséggel és elégedettséggel jelentem be új csúcsomat, a 30 kört, ami annyit tesz, hogy 12km-t tettem a lábaimba.

Nem gondoltam volna, hogy ez ilyen hamar sikerül és ettől még elszántabb lettem. Tudom, hogy sikerül még az idén lefutnom a 21km-t.

Az előző bejegyzésemet annyival korrigálnám, hogy a 7 nap alatt lefutott táv összesen kereken 43km.

Most indulok egy újabb „örömfutásra”, hogy mi lesz a vége, azt még én sem tudom, de mindenképpen be fogok róla számolni.

Újabb futás...

Tegnap nem a tervezett szerint mentek a dolgok.

Beterveztem, hogy legalább a 10 km-t le fogom futni, de nem sikerült. A 25 kör helyett „csak” 22-t sikerült teljesítenem, így a megtett táv 8800m volt.

Ami nagyon érdekes, hogy nem a tüdőm fáradt ki, hanem a lábam. Az Insanityvel hihetetlen állóképességre tettem szert, így egy kicsit bosszantott is a dolog.

Hozzáteszem, hogy a futásom elején voltak zavaró tényezők, így az időt sem tudtam rendesen lemérni, fejben egy kicsit szétestem.

Azonban egyáltalán nem vagyok letörve, hiszen úgy gondolom, hogy ez is szép teljesítmény. 7 nap alatt lefutottam 31km-t, ami van, akinek gyerekjáték, de nekem hatalmas büszkeség.

Szóval semmi képpen nem adom fel a futást,

küzdök a céljaimért és lehetséges,

hogy ma is ki fogok menni a pályára egy „örömfutásra”,

egy pár kilométer erejéig.

Két hétből egy nap...

Vagyis amit most leírok, azt nem biztos, hogy mindenki el fogja hinni.

Gondoltam, hogy ma is kimegyek futni. Ez így is történt. A terv a következő volt: lefutni a tegnapi távot. Ez azonban meghiúsult.

A 18. kör után éreztem magamban az erőt, így úgy gondoltam, hogy a 20 kör lehet a következő mérföldkő. Szóval a 18. kör után nem bírtam megállni és futottam tovább.

Ezeknél a futásoknál mindig zenét hallgatok, hogy teljesen kizárjam a külső zajokat. Fejben azonban teljesen máshol vagyok. Egy jövőképre gondolok mindig, egy futóversenyre ahol egy nagyon hosszú távot kell lefutnom. Nincs konkrétan meghatározva, hogy mennyit, csak annyi hogy hosszú. A pálya melletti lelátón ott vannak azok az emberek, akik igazán számítanak. A szüleim, a testvérem, a szerelmem, a barátaim mind a pálya szélén ülnek és szurkolnak, hogy meg tudjam csinálni amit akarok. És ez az, ami a sikerhez vezet. Nem hagyhatom cserben azokat, akik bíznak bennem és tudom, ha megcsinálom, nagyon büszkék lesznek rám. És én is az leszek! Talán én leszek a legbüszkébb!

Ezek a gondolatok jártak a fejemben akkor is, amikor a 20. kör végén jártam. De ez sem volt elég. Ott lebegett előttem, hogy a következő célom a 10 km volt és már csak öt kör választ el ettől. Így tovább futottam.

Szóval, ahogy az elején írtam, hihetetlen dolog történt.

MA LEFUTOTTAM A 10km-T 57min 41s ALATT!!!

A köridők 5-ös körökre bontva:

1-5kör: 11min 14s

6-10kör: 11min 41s

11-15kör: 11min 41s

16-20kör: 11min 42s

21-25kör: 11min 21s

Ahogy lefutottam ezt a távot, egy újabb lehetőség nyílt meg előttem. Egy picit el is érzékenyültem, és percekig csak az eget bámultam.

Következő cél a 12km, vagyis 30 kör. Nem tudom mikor és nem tudom hogyan, de meg fogom csinálni!

Nem létezik akadály!

2. Futás...

Most jöttem haza a második futásomból.

Remekül ment és már ilyen rövid idő alatt is látható a fejlődés. Persze nagyban hozzájárul a dologhoz az a tény, hogy rettentően akarom csinálni. Valahogy a benti edzésekbe mostanában mindig beletörik a bicskám. De nem azért, mert nem tudom megcsinálni a gyakorlatokat, hanem mert egyszerűen képtelen vagyok egy órán át egy zárt szobában mozogni úgy, hogy közben odakinn verőfényes napsütés és jó idő vár. Hiába, a hosszú télnek ez az átka, most minden percet a szabadban akarok tölteni.

Na de vissza a futáshoz.

Szóval a mai futásom eredménye körönként:
   1. 2min 15s
   2. 2min 17s
   3. 2min 19s
   4. 2min 16s
   5. 2min 17s
   6.2min 18s
   7. 2min 16s
   8. 2min 15s
   9. 2min 16s
   10. 2min 15s
   11. 2min 17s
   12. 2min 14s
   13. 2min 13s
   14. 2min 14s
   15. 2min 12s
   16. 2min 14s
   17. 2min 14s
   18. 2min 10s

Összesen 7200 méter 40min 40s alatt. Új rekord és új csúcs. Az a poén, hogy még bírtam volna futni. Nem sokat, de még egy-két kör ment volna. Természetesen nem akartam a végsőkig kimerülni, fő a fokozatosság.

Tervem a következő: 2 héten belül lefutni a 10 km-t. Azt hiszem ez egy reális cél, és ha ez megvan, jöhet a 15km, majd a 21, vagyis a felmaratón. Bár azért nyilvánvaló, hogy a fejlődés már nem lesz ennyire látványos és türelmesnek is kell lennem. Ha mindez összejön megajándékozom magam egy igazi futócipővel.

De ez a jövő zenéje: http://www.youtube.com/watch?v=jySM0JU7yJk 

Fuss...

… az életedért, tartja a mondás és ez a mi olvasatunkban is teljesen helytálló!

Eddig bírtam. Ma megvolt az idei első futásom. Ellenállhatatlan vágyat éreztem, hogy kimenjek a pályára futni egy jót, ebben a remek időben. Legszívesebben az összes mozgásformát, amit csinálok, kint csinálnám a szabadban.

Na de vissza a futáshoz. A 2013-as év legelső futása. Nagyon élveztem és rettentő jólesett.

Kíváncsi voltam, hogy a tavaly év végi teljesítményemhez képest miként fejlődtem. Meglepő módon a tavalyi leghosszabb távomat most elsőre sikerült teljesítenem. A vége 5000m lett mindösszesen 29min 46s alatt. Azt hiszem ez egy remek idő, magamhoz viszonyítva. Igaz tavaly 5 perccel hamarabb csináltam meg, de nekem ez így is tökéletes eredmény. Úgy éreztem, hogy birok még pár kört, de valahogy türtőztettem magam, elvégre holnap még munka és valahogy ki kell kászálódni reggel az ágyból.

Most ott tartok, hogy minden nap csak futnék. Hozzáteszem, hogy a téli Insanity nélkül nem sikerült volna ilyen formába lendülnöm, nagyon sokat javított a kondíciómon és hozzásegített a mai napi teljesítményemhez.

Aki teheti, menjen ki a szabadba. Fusson, mozogjon, vagy csak sétáljon egy jót!

Sokat akar a szarka...

… és remélem, elbírja a farka. :)

Bár a keddi napom elég rövid lett, mert már este fél 7-kor ágyban voltam, azért terveim vannak a jövőt illetően.

Először is egyelőre egy nap csúszásban vagyok az edzéseket illetően, tegnap a keddre betervezett mozgásformát csináltam, ma pedig a tegnapit fogom. Egyre inkább vágyom a szabadba, így elképzelhető, hogy egy-egy kardio edzést ki fogok váltani futással.

Aztán szeretnék sok helyre eljutni, bár sajnos úgy néz ki, hogy az anyagiak miatt nem fog minden összejönni. Szeretnék sok mozgással kapcsolatos rendezvényen részt venni és sok embert megismerni, köztük Nonót, akivel sajnos még nem sikerült személyesen találkoznom.

Lassacskán tervezzük egy baba jövetelét, azt hiszem erre is fel kell készülni. Szeretnénk, ha a jövő karácsonyt már hármasban ünnepelnénk.

A sok terv és teendő miatt sajnos nem mindig jut idő ideülnöm a gép elé, ezért az írásaimat van, hogy csak korán reggel (mint pl. most), vagy csak nagyon későn tudom majd közzétenni.

Minden esetre azon leszek, hogy egy tartalmas és felejthetetlen tavaszt, illetve nyarat tudhassak magam mögött. Ehhez elengedhetetlen az egészség és a mozgás.

Szóval hajrá!

Egy hét után...

Igen, eltelt egy hét, hogy nem jelent meg írás a blogomon.

Első sorban köszönet azoknak, akik így is minden nap látogatták az oldalt, ezzel erősítették bennem, hogy valamit mégiscsak jól csinálok.

Úgy tekintek vissza erre a hétre, mintha szabadságon lettem volna. Egy kicsikét el kellett vonulnom a nyilvánosság elöl és egy kicsit ki kellett kapcsolódnom úgy igazán fejben.

A hét első része egy kisebb felkészüléssel kezdődött, ugyanis letettem a horgászvizsgát. Így már én is tagja vagyok ennek a népes tábornak. Évek óta húzom, halasztom a dolgot, de most minden összejött, így sikerült megvalósítani.

A hét második fele pedig a hétvégi horgászatra való felkészüléssel telt. Mondanom sem kell, hogy a jó idő bennem is felkeltette a vágyat, hogy végre hódoljak az egyik hobbimnak. Olyan ez, mint futónak az első tavaszi futás, amit már nagyon vár vagy, hogy stílusos legyek olyan, mint kezdő aerobic edzőnek megtartani az első óráját.

Ami a legfontosabb, hogy a hét végén el is jutottam végre a vízpartra és eredményesen is szerepeltem.8db pontyot sikerült partra segítenem, ebből a legnagyobb 7kg-os volt. Mennyei érzés volt a kapásjelző hangját hallani a csodaszép tavaszi napsütésben.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy kellően meg is kapott a nap, szóval most olyan a fejem, mint a paprika. De természetesen egy cseppet sem bánom.

Most pedig térjünk vissza az örök témánkhoz.

Az Insanity X-et a második szakasz első heténél hagytam abba. Mivel az elmúlt héten elmaradtak az edzések (az izomláz garantált lesz), így a héten innen folytatom. Ez a kis kikapcsolódás hihetetlen sok energiát szabadított fel bennem, szóval készen állok a második bevetésre.

Újra próbálom betartani a napi szintű edzéseket, az étrendet és rendszeres írásokkal segíteni az olvasókat (azért már hiányzott egy picit ez a kis „közösség”).

Itt a tavasz, a jó idő, most már tényleg nincs kifogás! Gyerünk mozogni!

28 nap után...

… vége az első szakasznak.

Mit is mondhatnék, voltak nehéz napok és küzdelmek, de összességében elég jól teljesítettem. A 28 nap alatt mindössze két gyakorlat maradt el. Egy Yoga X és egy Cardio Recovery. Azt hiszem ez a lemaradás behozható.

Egyébként is volt, hogy több nap kimaradt az edzésből, de ezeket sikerült bepótolnom. Volt, hogy zsinórban három nap csináltam napi két edzést. Az eleinte össze-vissza történő evéseket is sikerült újra kontrollálnom, szóval most minden rendben mehet tovább.

Jöhet a második nekifutás. Ez sem lesz egyszerű feladat, de állok elébe. Úgy néz ki sikerült súlytárcsákat szereznem és egy pár napon belül meg is kapom őket. Pont jó lesz, hogy egy kicsit növeljem az izmaimat.

Tudom, hogy még nagyobb lendülettel és elszántsággal kell nekifutnom ennek a résznek, hiszen anélkül mit sem ér az egész.

Soha nem szabad föladni, ezt már megtanultam. Lehet, hogy néha padlót fogunk, de tudni kell mindig felállni. És ha már felálltál legyőzhetetlenné válsz.

Azt is megtanultam, hogy ezek az edzések és mozgásformák nem csak a testemet erősítik, lelkileg és szellemileg is sokkal erősebb lettem!

A végére pedig egy elgondolkodtató gondolat:

„A bajnokok is voltak kezdők, csak nem adták fel.”

Yoga X 2...

Igen, megcsináltam!

Végre minden összejött ahhoz, hogy végig tudjam csinálni ezt a másfél órás blokkot. Hát elég hosszú volt, de végre elmondhatom, hogy életemben először jógáztam.

Vegyes érzelmeim vannak ezzel kapcsolatban. Jó érzés, hogy túl vagyok rajta, és kifejezetten jól érzem magam a gyakorlatok után. Fejben egy kicsit rendbe rakott, főleg a végén az a kis meditáció. Furcsa, mert régebben nem hittem az ilyesmiben.

A másik oldalról viszont, többször abba akartam hagyni, nekem egy kicsit monoton és unalmas volt. Hozzáteszem, hogy kezdő létemre volt pár olyan gyakorlat, amit nem tudtam megfelelően kivitelezni. Rá kellett jönnöm, hogy az izmaim nagyon merevek és be vannak állva.

Összességében mindenképpen hatásos, de azt hiszem, hogy reális véleményt tudjak mondani, ahhoz még végig kell csinálnom jó párszor ezt a mozgásformát.

Ezek után remélem alkalmam nyílik más edzésmódszereket és más fajta gyakorlatokat is kipróbálnom, ha lehetőségem lesz rá, semmiképpen nem fogom kihagyni.

Fölfelé az úton...

Igen, egy rövidke pihenő után ismét csak a cél lebeg a szemem előtt.

Újból 100%-osan élvezem a mozgás minden percét. Voltak időszakok, amikor „csak” azért edzettem, mert „muszáj” volt. Most újra elértem fejben azt a szintet, hogy tök jó minden. Az étkezésre is egyre jobban sikerül odafigyelnem, bár ezen mindig van mit fejlődni. Egy szó, mint száz remekül érzem magam.

Ennek jeléül ma egy Cardio Recovery-t kellett volna csinálnom, helyette Insane ABS-t csináltam. Meg kell mondjam, hogy nagyon élveztem. Hozzáteszem nagyon kemények a gyakorlatok, de most ez lesz a pluszmozgás. Szeretnék egy kicsit hasban is fejlődni. Persze tartom magam a tervhez, de ha van lehetőségem egy kicsit többet edzeni, akkor biztosan ez lesz az, amivel kitöltöm az időt.

Mostanában már szinte örök problémának nevezném az időjárást, de ezt is kénytelen vagyok átvészelni. Nekem valahogy úgy sikerül, hogy az a tervem, hogy amikor jön a jó idő, akkorra már szeretnék úgy kinézni, ahogyan azt elképzeltem. Így olyan mintha kaptam volna pár napot pluszba, hogy elérjem, amit akarok. Azért már jöhetne a tavasz!

Addig is Insanity+P90X!

Tudni kell megállni...

Ez a pillanat most jött el.

Ma délelőtt megcsináltam a mára tervezett edzést és rá kellett jönnöm, hogy egy kicsit talán túlzásba vittem a mozgást. Eléggé fáradtnak érzem magam, szóval azt hiszem ennyi elég volt mára. Így is szépen behoztam a lemaradásom egy részét, a többit meghagyom legközelebbre.

Jövő héttől próbálok egy kicsit az étkezésre is odafigyelni. Este 6 után már nem akarok enni és délután is lehetőség szerint csak fehérjét. Nem tudom hogy fog sikerülni, remélem minden rendben lesz.

Két hónap múlva esküvőre vagyunk hivatalosak és addigra egy kicsit rendbe kell szednem magam. Ott úgysem fogok tudni odafigyelni a kajára, és őszintén szólva akkor este nem is akarok. Kövezzen meg aki másként csinálná ezt a dolgot.

Nemsokára indulok locsolkodni. Ildi anyukájához, mamához és anyuhoz megyek. Aztán haza, pihenek még egy kicsit, hiszen holnap visszatérünk a munkához.

Mindenkinek sok locsolót, aki még nem kapott kölnit, aki pedig már túl van rajta, annak további kellemes húsvéti ünnepeket és boldog nyuszit kívánok.