2013. február 25.

Be vagyok sózva...


A héten megyek a fotózásra! Már alig várom. Valószínű, hogy a héten másról sem tudok majd beszélni, csakis arról, hogy egy remek hétvégének nézek elébe.

Bár egy kicsit izgulok is. Találkozhatok a Nonó életmód csoport tagjaival. Nem tudom, hogy hogyan fognak majd fogadni engem. Megfelelek – e az elvárásoknak és valóban olyannak fognak – e látni, mint amilyen vagyok, mint ahogyan az írásaimban megismerhettek.
Teljesen bombaformába akartam magam rázni, ám egy kisebb betegség sajnos keresztbe tett. Így egy – két kilóval nehezebb vagyok a versenysúlyomnál, de azért nem vészes. És így legalább motivál az is, hogy ha tavasz végén, nyár elején lesz egy újabb találkozó, akkor már 120% - osan vehetek részt rajta.

Végre a kicsi párom is új frizurát kap. Ezt kapja tőlem, amiért mellettem állt, amikor már én sem hittem magamban.

Hihetetlen ez az egész. Két évvel ezelőtt, álmomban sem gondoltam volna, hogy egy fogyókúra verseny győzteseként ilyen sok emberrel ismerkedhetek meg. Nem gondoltam volna, hogy egy életmódváltás ilyen gyökeresen megváltoztathatja az életemet. Bár mindig vannak dolgok, amik vissza akarnak rántani a régi életemhez, de mindig van erőm továbblépni. És ezt az erőt azoktól az emberektől tanultam, akik mindig is bíztak és bízni fognak bennem.

A szeretetnél, a barátságnál, az összefogásnál és a segíteni akarásnál nagyobb erők nem léteznek.
Úgy érzem birtokában vagyok ezeknek az erőknek és pontosan ezért vagyok besózva!

Kivárom az én időm, mert tudom, hogy egyszer el fog jönni!

És akkor elmondhatom mindenkinek, hogy:
„látjátok, megcsináltam!”

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése