Reggeli gondolatok...

Ma korán keltem. Nem kell mennem dolgozni, de mégsem tudtam aludni. Az elmúlt napokban különböző akadályok nehezítették az életem. Úgy gondolom, hogy már mindenkinek volt része ilyesmiben.

Ilyenkor az ember elgondolkodik, hogy mindent jól csinál? Vajon az az út, amit eddig helyesnek gondolt, az valóban a jó út? Nem egyszerű ezeken a dolgokon túltenni magát az embernek. De azt hiszem, hogy ezért vagyunk emberek.

Szeretném, ha mindenki látná, hogy én sem vagyok más, nekem is vannak gondjaim, nekem sem fenékig tejfel az életem, de ezekkel a dolgokkal együtt kell élni. A problémák azért vannak, hogy megoldjuk őket. Ha jobban belegondolunk az életmódváltás is egy ilyen folyamat. El kell fogadnunk, hogy az egész életünket végig fogja kísérni és lehet, hogy sokszor érezzük majd azt, hogy mi erre nem vagyunk képesek. Vannak és lesznek olyan emberek, akik irigységből vagy csak önvédelemből fognak minket hátráltatni az elérni kívánt cél felé vezető úton.

Szeretném, ha az írásaim erőt és önbizalmat adnának azoknak az embereknek, akik elvesztették a hitüket ebben az egészben.

Egy kis elvonulás és elmélkedés után rájöttem arra, hogy én mindent jól csinálok. Legalábbis azt biztosan, ahogy az életemet próbálom jó irányba terelni. Amit elértem, azt már senki nem veheti el tőlem. Ezeket a dolgokat nem lehet pénzért megvásárolni. Nem kértem segítséget senkitől, mindenki, aki segített önmagától, csak egyszerű jólelkűségből és szeretetből tette. Próbálom ezt a szeretetet úgy megköszönni, hogy én is segítek azoknak az embereknek, akiknek szüksége van a támogatásra.

Ilyenkor látok tisztán.

Boldog vagyok! Van szerető párom, vannak barátaim, lefogytam 40kg – ot, egészséges életet élek, rendszeresen sportolok! Másra nincs is szükségem!

A mai nap meglátogat Budapesten élő gyermekkori barátom a leendő feleségével. Valószínű kilátogatunk a ma tartandó Kevi Böllértalálkozóra. Egy szép napot töltünk el együtt így négyen.

Azt hiszem nincs okom panaszra. A világ legszerencsésebb embere vagyok. Jövő héttől pedig még egy lapáttal ráteszek. A befektetett munka meg fogja hozni a gyümölcsét! Nem állíthat meg senki!

Korábbi bejegyzésemben olvashattátok az örök klasszikust, amit ennek a kis írásnak a végére szintén lejegyeznék:

„Ami nem öl meg, az megerősít!”