Ünnepi edzések...

Hát igen, a jó alak eléréséhez vezető úton nincsenek pihenők.

Bár húsvét első napja van, én már túl vagyok a mára tervezett pótedzésen. Jelentem a tegnap délutáni edzés is sikeresen lezajlott, így jelen pillanatban az elmúlt másfél napot 100%-osan teljesítettem. A mai napra kiírt pihenő napomat két erőteljes edzéssel váltom ki, így már csak három nap maradt, amit be kell pótolnom. Már kellett nagyon ez a mozgás. Sajna az étkezésre most nem sikerül kellőképpen odafigyelnem, fel tudnék falni egy egész hűtőt, de ezt betudom a napi két edzésnek, hiszen ehhez több energia kell. Majd, ha az idő engedi és visszaállok a napi egy mozgásra, akkor már jobban fog menni ez a kaja téma is. Nyár közepére csúcsformában leszek!!!

Azért a mozgás mellett kell egy kis kikapcsolódás is, hiszen nem lehet mindig csak edzeni. Ezeket a „szabadidőket” a tavaszi horgászat előkészítésével töltöm. Már alig várom, hogy ki tudjak menni a természetbe és pecázhassak egy jót. Hiába mindenkinek megvan a maga kis hobbija, nekem megadatott, hogy kettő is van, amit szívvel, lélekkel tudok csinálni. Néha előfordul, hogy le kell mondanom az egyikről ahhoz, hogy a másikat is tudjam csinálni, de teljesen semelyikről nem tudnék lemondani. Meg kell találni a középutat, mint mindenben, azt hiszem ez itt is igaz. Terveim közt szerepel egy többnapos horgászat, ahol a nap egyes részeiben edzéssel tölteném ki a kapástalan időszakokat. Bár egy horgász álma, hogy ne legyenek ilyen időszakok, a természet azért elég kiszámíthatatlan.

Az ünnep hátralévő részében tervezek még egy kis filmnézést a párommal, egy kis délutáni szunyókálást, családlátogatást. Tudom, hogy 1000-szer leírtam, de már csak az időjárásnak kellene javulnia, azonban erre még várni kell. Sebaj, remélem emiatt a nyár jó meleg és csapadékmentes lesz.

Mindenkinek kellemes húsvéti ünnepeket kívánok!

Huh...

Végre egy kis szusszanásnyi szünet.

Az elmúlt napok időjárása és a sok meló nem kedvezett nekem. Nem kifogásokat akarok keresni, de egy nap 24 órából áll és ebbe kell belesűríteni mindent.

Az elmaradt edzéseket elkezdtem behozni. Ma délelőtt bepótoltam egy múlt hétről elnapolt edzést. Délután pedig jön a mára betervezett mozgásforma. Bár egy kicsit meghúzódott a combtövem, azért remélem délutánra már nem fog akadályozni a feladataim elvégzésében.

Közeledik a húsvét és nekem egy cseppet sincs húsvéti hangulatom. Nem tudom, miért van ez, de ez van. Semmi rosszkedv vagy ilyesmi nincs, egyszerűen nem érzem át ezt az egészet. Na mindegy.

A következő 3 napot arra használom fel, hogy teljesen utolérjem magam, hiszen a lelkem csak ekkor lesz nyugodt. Ha úgy lennék vele, hogy ez a pár nap nem nagy kiesés, akkor jövő héten és azután is elmaradnának az edzések. Ez pedig nagy felelőtlenség lenne. Bár a napokban a családommal is szeretnék eltölteni néhány órát, úgy gondolom megoldható lesz ez az egész.

Minden esetre nagyon kellett már nekem ez a kis pihenés. Maximális lelkesedéssel és akarattal vágok neki a mai „megmérettetésnek”!

Rohanás...

Az utóbbi napokban sajna megint kevés szabadidőm volt.

Meló van, aztán még meg kell csinálni az egyéb dolgokat is. De nem csüggedek, most lesz 3 napom arra, hogy kipihenjem magam, behozzam a lemaradásomat, együtt töltsek egy kis időt a párommal és a családdal és, hogy a következő bejegyzésemben egy tartalmasabb írást tudjak írni.

Na, de ez az élet rendje. Várom a tavaszt is mint mindenki és biztos, hogy ez is befolyásolja a mindennapomat. 

De bizakodó vagyok. A következő jelentkezésemkor bővebb bejegyzést olvashatnak a kedves olvasók.

Addig is mozogni és egészségesen táplálkozni!

Nem hiszem el...

Ennek soha nem lesz vége?!

Nem elég, hogy hideg van, még ez a fránya hó is esik megállás nélkül. Már hetek óta a tavaszt várom, erre visszatért a tél. Nagyon mérges és csalódott vagyok. A mai edzésem kiváltottam egy kis hólapátolással. Teljesen kivagyok. El se akartam hinni, de elfáradtam és biztos hülyén fog hangzani, de a mozgás része jólesett!

Itt az élő példa, hogy váltogatni kell a mozgásformákat, mert hiába hatékony egy edzés, azért hozzá lehet szokni egy bizonyos fokig. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy teljesen jól helyettesítettem az edzésem, hiszen az mégis csak intenzívebb és koncentráltabb mozgás. Minden esetre elég volt a mai napból.

Azért történt egy kis jó is velem. A minap megkeresett egy hölgy, aki tanácsot és segítséget kért tőlem. Egyszerűen boldog voltam, hogy van legalább egy olyan ember, aki hisz bennem, hisz abban, hogy tudok neki segíteni. Ennél nagyobb elismerés nem kell nekem azért amit elértem. Itt szeretném neki megköszönni és tudatni mindenkivel, hogy akinek tudok, annak segítek.

Mindenkinek tisztelet, aki képes volt ebben a rossz időben is a maximumot kihozni magából. Én egy kicsit csaltam, de azt hiszem ez még belefér és tudom, hogyha egyszer végre eljön a jó idő, be fogom pótolni ezeket a kisebb kihagyásokat és a végére meg lesz a kellő edzésszám.

"Ha fel akarod adni, jusson eszedbe, hogy eddig miért tartottál ki!"

Idő, idő, idő...

Na, ez az, amiből igen kevés van.

Ma el kellett mennem Szegedre, szóval igen mozgalmas volt a nap. Most értünk haza pár perce, most evés aztán alvás.

A hétvégém eléggé felborult, de behozom a lemaradást. Holnap talán ide is tudok egy kicsit terjedelmesebbet írni. Már várom a holnapi edzést is!

Addig is New Life!

Pihenés után...

Tapasztalatból mondom, hogy tényleg sokat jelent a pihenés.

Bár tegnap nem aludtam 8 órakor. Fél 8-kor már javában durmoltam. Hiába a szervezet jelzett. És hihetetlen, hogy ma mennyivel jobban bírtam az egész napot. Sokkal energikusabb voltam, nem voltam olyan álmos…stb.

Ennek örömére, még arra is volt erőm, hogy elővegyem a horgászfelszerelésemet és felkészüljek az idei évre.

A szabadban nem csak mozogni jó, hanem pihenni is. Nagyon kellene már az a tavaszias időjárás, de sajnos még várnunk kell rá minimum egy hetet. Aztán talán javulás várható.

Minden esetre idebenn düböröghet tovább az edzés addig, amíg végre ki nem szabadulhatunk a jó időre.

Holnap ismét Insanity, aztán vasárnap megpróbálkozom a jógával.

Pihennem kell...

Sokat tanakodtam, hogy a mai napon pihenjek vagy sem.

Mára jóga lett volna, azért is döntöttem úgy, hogy pihenek. Elképesztő fáradtság és álmosság jött rám a mai nap. Sok volt a meló is a héten és holnap korábban is kell kelnem a szokásosnál.

Ráadásul ma (is) olvastam, hogy meg kell lennie a kellő pihenésnek. Hát én ennek most eleget teszek és szerintem már 8 órakor aludni fogok. Nincs más választásom, totál kimerültem.

Ez a jóga dolog nem akar nekem összejönni, pedig tényleg érdekel, hogy miként hatna rám. Talán vasárnap, majd megcsinálom, akkor úgyis választási lehetőségem van, hogy pihenek vagy nyújtok. A nyújtást lehet kiváltom a jógával. De ne szaladjunk előre.

Holnap nem lesz kifogás, edzenem kell! Így is egy kicsit rosszul érzem magam, hogy ma nem csináltam semmit, de egyszerűen pihennem kell.

Szóval holnaptól ismét 120%!!!

Rohanás...

Ma egész nap szaladgálás volt. Bent a munkahelyen is sok volt a meló, későn is jöttem el. Azután anyáékhoz is el kellett menni és most itthon vagyok végre.

Általában az edzések után szoktam megírni a blogot, amolyan lezárásként, most azonban kénytelen vagyok előtte, mert nem tudom, hogy mikorra végzek. Egy fél óra múlva elkezdem az edzést, ami 80 perc körül van. Szóval 9 előtt nem kerülök ágyba. Az a baj, hogy holnap korán kelek.

De nem érdekel, az edzésnek meg kell lennie. Így most megyek átöltözni és felkészülni egy újabb küzdelemre, amit meg fogok nyerni!

"Megoldást vagy kifogást keresel??
Csak az egyiket lehet, úgyhogy dönts most!"

Látható változások...

Mint tudjuk az intenzív edzések idővel meghozzák gyümölcsüket.

Szerencsére rajtam is láthatóak ennek jelei. Az elején, amikor elkezdtem ezt az egészet először a karom formálódott. Megjelentek az első izmok körvonalai, kezdett kirajzolódni a bicepsz és a tricepsz. Később a lábam kezdett változni. Csökkent a combom kerülete és itt is látszódtak az izmosodás „tünetei”. Majd jött a fenék és a has, ahol szintén ez volt a helyzet.

Azonban ezek egy idő után úgy éreztem, hogy megálltak. Most már tudom, hogy ez nem így van, csak most már lassabban változnak, fejlődnek.

Egy jelentősebb változás azért most is van. Ez nem más, mint a vállam.

A minap vettem észre, hogy szép gömbölyűre formálódott. Magam sem hittem el, amit látok. A vállam mindig is gyenge volt, de végre ő is el kezdett fejlődni. Most aztán nagy az öröm! Kell ennél jobb motiváció?

Mert az a legfontosabb. Legyen miért csinálni! Legyen egy cél, amit igazán akarunk!

Megint hétfő...

… aminek kifejezetten örülök.

Tudom, most sokan furcsán néznek ezekre a szavakra, de én tényleg örülök. Újra edzhettem egy jót! Már túl vagyok rajta és egyre jobban élvezem. De ezt már mondtam, azt hiszem, szavakkal már nem lehet fokozni.

Éppen örömmel látom, hogy Nonó egy tábort akar szervezni nyárra. Amolyan „fitteset”! Kimondottan boldog lennék, ha összejönne, hiszen nem volt még alkalmam együtt edzeni más emberekkel, de szívesen kipróbálnám. Nem mellesleg beillene egy amolyan nyaralásféleségnek is. Mint már régebben említettem vizuális típus vagyok, így már magam előtt látom az egészet. A szívem fájdul bele, amikor eszembe jut, hogy milyen messze van még! Minden esetre remélem sikerül összehoznia ezt az egészet, egy biztos, tőlem minden támogatást megkap!

Addig is marad a testedzés. Elvégre június 1.-jén hivatalosak vagyunk a gyermekkori barátom esküvőjére és addigra bomba formában kell lennünk.

Ezek után a pozitív történések után, ki az, aki azt meri állítani, hogy ez a hétfő borzalmas. Hát én biztosan nem, és így indulok neki a keddnek is, és az egész hétnek, sőt az egész életnek!

Bár ez nem egy Unicum reklám, de

„csak pozitívan!”

Az első hét után...

Kijelenthetem, hogy egy remek héten vagyok túl.

Újra embernek érzem magam. Újra keresem a kihívásokat és újabb terveim vannak. Várom a következő hetet, hogy ismét a legnagyobb elszántsággal bele vethessem magam az intenzív edzésekbe. Hiába, nekem ez lett az életem.

Most biztos sokan mondják, hogy nagy szavakat használok, meg hogy úgysem úgy lesz az, ahogyan elképzelem. Lehet, hogy valóban nem úgy fog alakulni az életem, ahogyan elterveztem, de abban biztos lehet mindenki, hogy mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy a tervek ne csak tervek legyenek, hanem az életem részei.

Sok mindenre megtanított engem az új életmód. Megtanultam küzdeni a dolgokért, most már tudom értékelni a befektettet munkát. Megtanultam pozitívan látni és élni az életemet. Megtanultam, hogy az összefogás és a közös életszemlélet segíthet az embereknek. Megtanultam tisztelni és fölnézni a másikra és megtanultam nem lenézni a másikat. Megtanultam, hogy mikor mit ehetek és hogy melyek a legjobb edzésformák. Megtanultam örülni a sikereimnek és mások sikereinek.

Azonban a tanulásnak még korán sincs vége.

Minden egyes felülésnél és fekvőtámasznál csak egy valami jár a fejemben, mégpedig az, hogy mindent tudni akarok erről az életmódról.

26 éves vagyok. Talán túlkésőn kezdek bele ebbe az egészbe. Sajnos mostanra jött meg az eszem. Mindezek ellenére elszánt vagyok és tudom, hogy sokan segítenek a céljaim elérésében.

Ezekkel a gondolatokkal kezdek neki a jövő hétnek és leszek még intenzívebb, még kitartóbb.

„Soha nem leszel magaddal 100%-osan megelégedve.

De ahhoz, hogy közelíts ahhoz, 100%-osan oda kell tenni magad!”

Újra Insanity...

A mai nap ismét Insanity volt. Hát kellőképpen elfáradtam. Pure Cardio & ABS! Az első szakaszt egy kicsit jobban megnyomtam, így a végére kimerültem. De természetesen végig csináltam. Nincs kifogás, nincs fáradtság, nincs semmi, csak a mindennapi mozgás!

A kaja ma is rendben volt. Reggelire maradt még a tonhalas krémből, így azt ettem meg két szelet Slim kenyérrel, ebéd sárgaborsó leves és rántott hús krumplival. Uzsi két szelet 81%-os étcsoki és egy adag tejfölös túró, edzés után turmix, vacsora 5-6 szelet tavaszi felvágott.

Bár most egy kicsit még éhes vagyok, lehet, hogy eszem még valamit.

Tervbe van, hogy a következő hónapban több kiegészítőt akarok szedni. Fehérjét, multi vitamint, kalciumot, magnéziumot, c vitamint, omega 3-at és egy kis glutamint. Már régen tervezem egy hónapra kipróbálni ilyen összetettebb étrend kiegészítőket. Az a baj, hogy terv van sok, de sajnos nem lehet mindent egyszerre. Nem baj, kivárom, elvégre lefogyni sem egyik napról a másikra sikerült!

Türelem, kitartás, akarat!

"Kell egy kis áramszünet..."

… mondja a dal, de ma igazán nem jókor jött.

Ma egész nap nem volt áram az egész lépcsőházban. Azt terveztem, hogy dél előtt leedzek így hamar meg lesz a mai mozgás. Mivel nem tudtam bekapcsolni a számítógépet, így borult minden. Ráadásul a nagy mennyiségű hónak köszönhetően hólapátolás és autóról való hó seprés volt a dél előtti program.

Azután anyáéknál ebéd, utána haza és a még mindig áram nélküli házban szunyókáltunk egy órácskát.

Felkelés után jöttek apáék felköszöntötték Ildit és Nikit. Beszélgetés este fél 7-ig. Közben visszajött az áram. Ahogy elmentek még egy mai utolsó autósepregetés és kezdődhetett az edzés.

Ma P90X volt terítéken, azon belül láb és hát megspékelve egy kis hassal. Jól ment, a lábamat már régen nem edzettem meg ennyire, holnapra tuti az izomláz.

A mai étkezésemre büszke vagyok, mert anyáéknál nem könnyű megállni, hogy ne egye túl magát az ember. Nekem is most sikerült először.

Reggeli két szelet Slim kenyér megkenve tonhalas krémmel (házilag csináltuk, tonhal konzerv, főtt tojás, kicsi majonéz, pici só, pici bors, egy kis sajtkrém meg egy kis kanál vaj), ebéd anyáéknál gyöngyi leves (csak a leve egy főtt répával), bacon-be göngyölt csirkemáj 3-4 darab, kicsi fasírtgolyók 2-3 db, köretnek pedig párolt zöldségkeverék. Ami a legfontosabb, hogy süteményt nem ettem, pedig volt választék bőven. Uzsonna 3 kocka 81%-os ét csoki, edzés után egy fehérje turmix.

Igaz, hogy az átlagnál több volt egy kicsit a kaja, de szerintem tök jól csináltam.

Holnap Insanity következik, egy kicsit pőrgősebbre vesszük a figurát.

Yoga X...

A mai napra jóga volt betervezve.

Ma jött haza tesókám és egyébként is sokáig dolgoztam. Utána indulás boltba, majd el anyáékhoz, onnan haza. Este fél 7-re voltunk otthon. Egy kis beszélgetés és 7 óra után végre sikerült elkezdenem a jógát.

Hát vegyes érzelmeim vannak ezzel a mozgásformával kapcsolatban. Elég furcsa, hogy a pörgős edzések után itt nem a tempón van a hangsúly. Azonban senki se higgye, hogy egyszerű megcsinálni. Ma egy másfél órás jóga lett volna, de az idő hiánya miatt sajnos csak kb. a felét sikerült megcsinálnom, ami olyan 40-45 perc körül lehetett. Legközelebb bepótolom a többit!:) 

Érdekes, hogy régebben nagyon ellene voltam és lehet, hogy ezután sem lesz a kedvencem, de időközönként szerintem be fogok iktatni egy ilyen edzést. Mivel az edzésterv alapján minden héten, csütörtökön ez van, ezért nem is lesz nehéz tartani magam hozzá.

Igazi véleményt egy pár alkalom múlva tudok mondani, hiszen nekem ez újdonság. De ha meglesz a kellő tapasztalatom ígérem, beszámolok mindenről.

Mai evészet: felkelés után egy körte, reggelire egy csirkemell sonkás szendvics két kicsi retekkel, ebéd pár kanál paradicsomleves és Stefánia vagdalt petrezselymes burgonyával és rizzsel (nem kell nagy adagra gondolni), Uzsonna egy kocka 81%-os étcsokoládé, egy szelet sonka, vacsora tejfölös túró.

Holnap ebéd anyáéknál, próbálok nem sokat enni, náluk mindig nagyon nehéz ellenállni a finom falatoknak.

Éljen az Insanity és a P90X!

A 3. napon...

A vártnál jobban teljesítettem.

Valahogy most energikusabb vagyok, mint tavaly év végén. Igazából nem tudom megmondani, hogy miért. Talán kellett ez a kis pihenő a szervezetemnek vagy egyszerűen ilyen hatással van rám a tavasz. Az is lehet, hogy a kezdeti lendület teszi, minden esetre nagyon élvezem ezt az egészet.

Ma ismételten P90X volt terítéken. Váll és karedzés. Sajnos növelnem kellene a súlyokat, de még nem sikerült beszereznem súlytárcsákat. Mindig közbe jön valami fontosabb, meg aztán ez az év eleje rendesen megviselte a pénztárcámat. De hátha majd következő hónapban belefér. Addig úgy sem nyugszom, amíg nem jön össze a dolog.

Mai evészetem a következőképpen alakult:  reggeli túró+tejföl (természetesen zsírszegények) egy kis édesítővel, ebéd egy adag rakott krumpli (levest nem ettem, mert nagyon zsíros volt), edzés után egy turmix majd egy újabb adag túró tejföllel.

Érdekes, hogy így is elég jól megy az edzés.

Hétvégén majd pótolom egy kicsit a szénhidrátot, mert tesóm jön haza. Ma van a születésnapja és hétvégére haza jön. Ezúton kívánok neki még vagy 100 ilyen napot az életébe, szóval Isten éltesse sokáig.

Röviden ennyi fért bele a mai napba, hétvégére terveztem egy kis futást, de azt hiszem, elnapolom egy kicsit, mert nagyon hideget mond. Pedig nővérkémmel futottunk volna egy jót. De sebaj, majd legközelebb.

Egy kis inspiráció mindenkinek:

"Soha ne add fel az álmaidat csak azért, mert időbe telik elérni.
  Az idő mindentől függetlenül múlik, úgyhogy használd ki okosan!"

Lassan, de biztosan...

A 2. nap is kipipálva. A mai edzés Insanity - Plyometric Cardio Circuit. Kemény 40 perc volt, bár nagyon energikus voltam, így nem éreztem annyira megterhelőnek. Azért a vége felé már kellőképpen elfáradtam.

Szóval lassan haladok a cél felé, de biztos utakon. Ez így jó lesz. Csak csinálni kell! Holnap nagyon későn tudok majd edzeni, ráadásul több mint 60 perc vár rám. Lehet, hogy belenyúlunk az este 9 órába is. De nem érdekel, meg fogom csinálni. Elszánt vagyok. És ha azt nézzük már csak 89 nap van hátra a programból :)

A mai étkezésem is rendben volt. Reggelire egy tonhal konzerv két szelet Slim kenyérrel, ebéd májgombóc leves és párizsi szelet, uzsira két szelet zsírszegény sajt plusz egy baromfi virsli, edzés után egy fehérje turmix, este pedig a Barcelona meccs mellé megeszek egy adag (250g) tejfölös túrót (most belecsempészek egy kis édesítőt is).

Kíváncsi leszek a holnapi napra, hiszen így a hét közepe felé, azért már fáradtabb az ember.

De természetesen mindent megteszek a cél érdekében.

Gyarló az ember...

… és mennyire buta. Itt vagyok például én.

Végigcsináltam háromhavi kemény edzésprogramot, eközben végig követtem a diétát, leadtam sok – sok kilót, sokkal jobban éreztem magam, mindennek ellenére mégsem voltam elég erős.

Mindösszesen 2 – 2,5 hét volt, amikor hanyagoltam a mozgást és nem figyeltem oda a táplálkozásra. Kilóban nem jött föl sok minden, kb. 3 kg, viszont elzsírosodtam és az alakom is átformálódott. Mennyire buta voltam. Képes voltam azt a sok kemény munkát föladni néhány napi bűnbeesésért.

De azért van ennek jó oldala is. Ilyenkor eszembe jut, hogy milyen is voltam kövéren. Az ízületeim és a derekam folyamatos fájdalomforrásként üzemeltek. A lábaimat nem tudtam úgy rakni, hogy ne dörzsölődjenek ki a combjaim. A folyamatos lihegés és izzadás mellett, a vérnyomásom is az egekben volt. De ezt nem akartam többé!

Hiszen ember vagyok!

Én irányítom a saját sorsomat. Hiszem, hogy a cél már mindenkinek adott, csak az oda vezető utat kell magunknak kitaposni. Több út is van, de hogy mi melyiken akarunk menni, az csakis rajtunk áll.

Megráztam magam és újra önmagam vagyok. Ezt a pár hetet, úgy tekintem, mint egyfajta kómát, amiből még időben sikerült fölébredtem.

Mint már említettem a mai naptól elkezdek egy újabb háromhavi edzésprogramot. Az Insanity és a P90X. Az Insanity - t már egyszer végigcsináltam, de a P90X-be már többször belekezdtem, de nem sikerült a végére jutnom. Talán majd így kombinálva. Tudom, hogy sikerülni fog. Újra csúcsformában leszek és büszke leszek arra, amit elértem, elérek.

Azt is megígérem, hogy soha többé nem lesz még egyszer ilyen időszak, amikor ennyire elengedem magam. Nem mondom, hogy nem fogok néha megenni egy szelet normál csokit, vagy egy normál péksüteményt és biztosan lesz olyan is, amikor kimarad egy-két nap az edzésből, de tudatosan fogok táplálkozni és mozogni. Persze ez erre a három hónapra nem vonatkozik. Itt nem lesz kifogás, nem lesz betegség.

A mai napi kaja:  Reggeli két szelet Slim kenyér, 3 virsli, egy fél paradicsom

                           Ebéd: csontleves (néhány kanál), töltött káposzta (a negyedét meghagytam)

                           Uzsonna: két vékony szelet zsírszegény sajt

                           Vacsora: zsírszegény túró egy kis zsírszegény tejföllel kikavarva (se édesítő,se semmi)

Az edzés pedig mell és hát volt a végén kiegészítve egy kis hassal.

Holnap folytatom, nem állíthat meg senki!

"Nyerni fogok! Nem azonnal, de mindenképpen!"

Holnap rám új nap vár...

... vagyis a lazulásnak vége!

Holnap reggeltől ismét maximálisan odafigyelek az étkezéseimre és az edzésekre. Egyszer már végig tudtam csinálni, biztosan újra sikerülni fog.

3 hónap. Ennyit kell első körben tudatosan és következetesen végigcsinálnom. Kombinálva az Insanity - t a P90X-szel. Nem egyszerű feladat, de tudom, hogy menni fog. Annyi erőt tudtok adni nekem, hogy nem is lesz annyira nehéz. Biztosan lesz olyan pont, amikor fel akarom adni. Tudom, hogy ezt egyedül kell végigcsinálnom, de mégis ott lesz velem mindenki, aki hisz bennem, hisz saját magában és hisz ebben az egészben.

Azt hiszem mára ez a rövid kis írás elég lesz, hiszen mindenki tudja, hogy miről van szó. Fejben rákészülök a következő időszakra.

Holnap egy új fejezet kezdődik, és a végére ismét csúcsformában leszek!

Rehabilitáció alatt...

Bizony még mindig nem tökéletes a látásom. Bár már sokat javult és szerintem még pár nap és újból tisztán fogok látni. Minden esetre jól megjártam.

A héten az edzések is kimaradtak, nem igazán akartam azt, hogy kijöjjön a szemem. Ezért egy kicsit most nem annyira jó minden. Ráadásul még olyan dolgokat is ettem, amiket nem igazán szabadna.

De erőt veszek magamon. Hogy honnan? Hát belőletek!

Nem akarok hiteltelenné válni és nem akarom, hogy azt higgye mindenki, hogy ez az egész, amit csináltam, nem más, mint egy tiszavirág életű fellángolás.

Még mindig hiszem, hogy bármit elérhetek. Az írásaim alatt, miközben ezeket a sorokat írom, nekem is nagy erőt ad ez az egész. A mai napig izgulok, hogy vajon van-e még olyan ember, akit érdekel, hogy mi történik velem. Félek, hogy mi lesz, ha nem írok minden nap. Vannak olyan időszakok, hogy nem történik semmi érdekes velem és, hogy ettől én még az vagyok-e, aki vagyok.

De hát ti pont ezért olvastok! Azért amilyen vagyok. Ha nem adnának nekem is erőt ezek az írások, ha nem izgulnék, hogy vajon látta-e ma valaki a blogom, és ha minden nap írnék csak azért mert muszáj, akkor az nem én lennék.

Ilyenkor jövök rá, hogy ki is vagyok valójában.

Itt most mindenkinek, aki olvas, megígérem, hogy jövő hét hétfőtől elkezdem és végigcsinálom az Insanity X-et, ami nem más, mint az Insanity és a P90X keveréke. És akit érdekel, az nyomon követheti az edzéseim beszámolóját itt a blogon. Persze nem minden nap, de izgulva!

Tehát a rehabilitációnak lassan vége, folytatódhat az egészséges táplálkozás és a mindent átmozgató edzések. Addig is fejben rákészülök.

„Akik úgy vélik, hogy nincs idejük a testmozgásra,

azok előbb-utóbb kénytelenek lesznek időt szakítani a betegségre!”

Az a bizonyos hétvége...

Hol is kezdjem.

Kezdem azzal, hogy sajnos a fotózást lemondták csütörtök este. Valami technikai probléma volt, hamar el kellett költözniük egy új helyre és ott nem tudtak ennyi idő alatt fotózásra alkalmas állapotokat fölállítani. De nyáron elvileg pótoljuk majd. Nem örültem neki, de már megszoktam, hogy amiben én benne vagyok, az nem mindig megy olyan egyszerűen.

Azért péntek reggel csak sikerült elindulnunk. Amint kiléptem az ajtón szembesülnöm kellett, hogy akkora köd volt, hogy az orromig sem láttam. Megfordult bennem az a gondolat, hogy induljunk később egy kicsit, de aztán mégis nekivágtunk. Az elején 40km/h csúcssebességgel száguldottunk, majd egy kicsit javult a helyzet, de végig ködben kellett utaznunk.

Fölértünk Pestre és kaptam egy sms-t, de nem volt időm megnézni, így amikorra elértük Érdet, megállatunk egy benzinkútnál, hogy elintézzem egyéb folyóügyeimet, amikor elolvastam az üzenetet.

Nonó írt, hogy nagyon beteg ő is és az egész család és sajnos nem tud fogadni bennünket. Azt hittem elsírom magam. Nem ő és nem is én tehettem róla és pont ez volt benne a legrosszabb. A remény mindenesetre megmaradt, hogy estére talán jobban lesz. Sajnos nem így történt. Nem tudott megjelenni a vacsorán. Eléggé elkeseredtem, de azért úgy éreztem, hogy nem tehetem meg a többiekkel, hogy ígéretem ellenére nem jelenek meg, így aztán párommal karöltve elmentünk a vacsorára.

Amit egyáltalán nem bántam meg. Nagyon jó volt a hangulat, közvetlenek voltak az emberkék és jó beszélgetések alakultak ki. Sok vicces történet és érdekes elbeszélés hangzott el. Mindenki bemutatkozott és elmondta, hogy honnan jött, miként talált rá erre a csoportra, és hogy mik a tervei.

Egy kicsit meg is voltam illetődve, nem egyszerű ennyi nő mellett, természetesen csak pozitív értelemben.

Szóval jól eltelt az este.

A végén közös fotózás, ahol történt egy kis baki, ugyanis az álbajusz, amit a fotó kedvéért vettünk föl, kicsúszott a kezemből és belecsapódott a szemembe. Sajnos ez rányomta a bélyegét az egész hétvégére.

A vacsi után átmentünk bulizni, de a fáradság és a fájdalom fölülkerekedett rajtam, így hamar eljöttünk.

Másnap nem sokat javult a helyzet a szememmel kapcsolatban. Nem volt mese Ildit el kellett vinnünk a fodrászhoz, ha már nekem nem jött össze minden, legalább neki meglegyen a vágya. Hála az égnek ezzel nem is volt probléma, sikerült új hajat varázsolni az én kis drágaságomnak. Azután városnézés, majd otthon egy kis pihi, este pedig buli, de itt sem voltunk sokáig, mert egyre jobban fájt a szemem. Másnap kelés, egész nap filmnézés meg döglés, aztán délután 4-kor elindultunk haza és este 6-ra haza is értünk. Fürdés és fekvés.

Mára már javult egy picit a szemem, de még pár nap a teljes gyógyulásig.

Azt hiszem, hogy ez a hét kimarad edzés szempontjából, bármilyen rossz is lesz. Nem akarom megerőltetni a szemeimet. Meg aztán nem is sokat pihentem a hétvégén.

Mindent összevetve, jól éreztük magunkat, és ha lehetőségünk lesz rá, akkor biztosan el fogunk menni minden egyes találkozóra, hiszen a jó hangulat garantált.

Röviden, tömören így zajlott a várva várt hétvége, néhol csalódottan, néhol fájdalommal, de mindenképpen pozitívan!